Telítetlen zsírok segítik a fogyást

Jó zsírok, rossz zsírok: íme, az iránymutató kisokos!

Jó zsírok, rossz zsírok: íme, az iránymutató kisokos!

Sándor Alexandra Valéria Minél kevesebb zsírt eszel, annál karcsúbb és egészségesebb leszel? Hát nem egészen.

A szervezetednek ugyanis szüksége van zsírokra. Olyannyira, hogy nélkülük működésképtelen lenne. Mennyi zsír kellene? Hiába hangzik jól első hallásra a zsírszegény — vagy esetleg "zsírmentes" — diéta, valójában nem a mennyiség, hanem a minőség a legfontosabb. Az úgynevezett esszenciális, tehát nélkülözhetetlen zsírsavak segítenek a zsírban oldódó vitaminok szállításában és tárolásában, puhán tartják a bőrt, ráadásul kitűnőek "üzemanyagnak".

Telített zsíros leégés

Könnyű viszont összekeverni a "jó" és a "rossz" zsírokat, nehéz ugyanakkor megtalálni belőlük a megfelelő mennyiséget. Ez egyébként a nyugat-európai országokra vagy az Amerikai Egyesült Államokra is igaz. Ennek oka, hogy a zsiradékot gyakran úgy tartják számon a köztudatban, hogy javítja az étel ízét és állagát.

Mind a hagyományos receptek, mind pedig a feldolgozott élelmiszerek sokkal több zsírt rejtenek, mint kellene.

14 étel, mely segíti a fogyást - WEBBeteg

Tényleg a zsír az, ami hizlal? Törvényszerű lenne levonni a következtetést, hogy a zsír a felelős a járványszerűen terjedő elhízásért. A zsírok nem megfelelő mennyisége és minősége azonban csak a baj egyik oka. Az túlsúly és az elhízás sokkal összetettebb probléma annál, mintsem hogy egyetlen tápanyagtípus számlájára lehessen írni.

Igazából a túlzott kalóriabevitel az, ami hízáshoz vezet, ebbe pedig beletartozik a többi tápanyagfajta — a szénhidrát és a fehérje — nem megfelelő fogyasztása, valamint az alkoholé is.

Hiába keresnek olyan sokan csodaszert az elhízás ellen, igazából egyszerű a matek: a túl kevés mozgás és a túl sok kalória súlygyarapodáshoz vezet, rendszeres sporttal és a tudatos táplálkozással pedig fogyás vagy optimális súlytartás érhető el. Ugyanakkor a genetikai adottságok, a nem, a kor és egyéb életviteli tényezők is árnyalják a képet.

A zsír tehát nem az elhízás egyetlen oka, de mégiscsak szerepet játszik benne, hiszen a legkalóriadúsabb tápanyagfajta mind közül. A zsír grammonként 9 kilokalóriát tartalmaz, míg a szénhidrát és a fehérje csak 4-et, az alkohol testzsírvesztés vs fogyás 7-et.

• Legjobb zsírok a fogyáshoz - Ezért kell zsírt enni, hogy.
• Elveszíti a szem zsírját
• Telítetlen zsír jó a fogyáshoz, Mennyi zsírt fogyasszunk?
• Miért KELLene zsírokat is enned, ha fogyni akarsz?

A túlzott zsírbevitel hibájába pedig könnyű beleesni, mert olyan népszerű és ízletes ételek tartalmazzák, mint a sült krumpli, a feldolgozott élelmiszerek, a sütemények, a kekszek, a csokoládé, a zsíros húsok vagy a sajtfélék.

Noha "helyi hízás" vagy "helyi fogyás" tulajdonképpen nincsen, hiszen ezek a folyamatok a test egészére kihatnak, ám egyéni adottságoktól függ, hogy melyik részen milyen ütemben mennek végbe.

De a túl sok zsír okozta gyarapodás biztosan megnöveli a derékbőséget! A belső szervek körül felhalmozódó zsigeri zsír pedig növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések és bizonyos rákfajták például a mell- vagy a vastagbélrák kialakulásának veszélyét is. A táplálkozástudományi szakemberek egyetértenek abban, hogy a megfelelő minőségű zsírok kiválasztása és a mennyiség szabályozása kulcsszerepet játszik a világszerte dobogós halálokként megjelenő szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában.

Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy bár bizonyos zsírsavak tényleg jobbak a szívnek, derékbőség szempontjából ugyanolyanok, mint a rosszak, elvégre ugyanannyi kalóriát tartalmaznak. A zsírbevitel ésszerűsítése nemcsak a fogyásban segít tehát, burlington vt fogyás hozzájárul a hosszabb és egészségesebb élethez is.

Most akkor melyik a "jó" telítetlen zsírok segítik a fogyást, és melyik a "rossz"? Alapvetően a zsírok két csoportját különböztetjük meg: a telített és a telítetlen zsírsavakat.

Hasonló témájú cikkeink

Ezeken belül további alcsoportok vannak. Kezdjük a jókkal: ők a telítetlen zsírsavak, amelyek között léteznek egyszeresen és többszörösen telítetlenek. Ezek mindegyike — mértékkel fogyasztva — segít csökkenteni a koleszterinszintet, ezáltal pedig a szívbetegség kockázatát is.

Főleg, ha a telített zsírsavakat és a transzzsírokat ilyenekre cseréljük le az étrendben. Többszörösen telítetlen zsírsavak elsősorban a növényi olajokban vannak jelen. Ezek hozzájárulnak mind a koleszterin, mind pedig a trigliceridszint csökkentéséhez. A többszörösen telítetlen zsírsavak egyik fajtája a gyakran említett omega-3, amelynek szívre, idegekre, bőrre és hajra gyakorolt pozitív hatása széles körben ismert.

A különösen hasznos, speciális "hosszú láncú" omegaat halfélékből pl. De a diófélék és magok is tartalmazzák ezt a hasznos zsírsavat, közülük is a legtöbbet a lenmag. Már napi 1,5 kiskanál őrölt lenmag fedezheti az omega-3 szükségletünket. Ugyanezt 2 kiskanálnyi chia mag vagy szem dió fogyasztásával is elérhetjük. Az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak legnagyobb előnye, hogy segítenek a vérben található "rossz", azaz LDL koleszterin low density lipoprotein szintjének csökkentésében, és a "jó" HDL koleszterin high density lipoprotein szintjének növelésében.

Tulajdonképpen ez az egyensúly a legfontosabb tényező a szív- és az érrendszer egészségének megőrzésében. A Földközi-tenger környékén honos mediterrán étrend az, amelyik ilyen szempontból a legtökéletesebb.

Makrotápanyagok: Zsír

Az ott élők ugyanis főleg olívaolajat használnak zsiradéknak, rengeteg zöldséget és sovány húsokat esznek, így a szívbetegek aránya sokkal alacsonyabb náluk. Az egyszeresen telítetlen zsírsavakra jellemző, hogy szobahőmérsékleten folyékonyak, hűtőben viszont megszilárdulnak.

Ezek a szívbarát zsírok általában tele vannak antioxidáns hatású E-vitaminnal, és az olíván kívül megtalálhatóak többek között az avokádóban, a mogyoróban, a mandulában, a brazil dióban, a kesudióban, a szezámmagban, a tökmagban, illetve a repce- és a mogyoróolajban. Milyen zsírokat érdemes elkerülni? Említettük már, hogy telített és transzzsírokból jobb minél kevesebbet bevinni, hiszen növelik a koleszterinszintet, hozzájárulnak az érelmeszesedéshez, így összességében növelik a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

A telített zsírok főleg állati eredetű élelmiszerekben találhatók meg a húsokban, a tejtermékekben vagy a tojásbantovábbá azokban a növényi zsiradékokban, amelyek szobahőmérsékleten szilárdak, pl.

Utóbbiakat könnyű tehát összekeverni az egészségesebb, egyszeresen telítetlen zsírsavakban gazdag alternatívákkal. A transzzsírok jelentik a másik "mumust". Ezekből kétféle létezik: a természetben 120 g ch diéta előforduló fajták amik kis mennyiségben a tejtermékekben és a húsokban vannak jelenilletve a mesterségesek.

Ipari körülmények között előállított transzzsírt azok a növényi olajok tartalmaznak, amiket részleges hidrogénezési eljárással "megkeményítenek". A természetes transzzsírok nem okoznak problémát, pláne a zsírszegény húsokban és tejtermékekben. A mesterségesek azonban hatalmas mennyiségben fordulnak elő az olajban sütött ételekben, a kekszekben, a mázas édességekben, a sós ropogtatnivalókban, a mikrós pattogatott kukoricában és telítetlen zsírok segítik a fogyást margarinokban.

A tudomány jelenlegi állása szerint veszélyesebbek a telített zsíroknál, így a bevitelüket célszerű napi 2 g alá csökkenteni. Összefoglaló: miben mi van?

1. Telítetlen zsírok segítik a fogyást, Zsír, ami szükséges a fogyáshoz - Fogyókúra Femina Telített zsíros leégés Amióta a zsírt démonizálták, az emberiség egyre több cukrot, feldolgozott gabonafélét, búzát és egyéb káros anyagokat fogyaszt.
2. Jó zsírok, rossz zsírok: íme, az iránymutató kisokos! :: Fitness Akadémia
3. Stressz teszt 2.
4. Karcsúsító test k- link
5. Miért KELLene zsírokat is enned, ha fogyni akarsz?
6. Fogyás betegséghiba után
7. Avokádó a fogyáshoz Hasznosak az avokádók a fogyásban vagy a hizlalásban?
8. Az articsóka tea zsíréget

Telített zsírokban és transzzsírokban gazdag élelmiszerek, amelyek ebből a szempontból inkább kerülendőek: vaj, állati zsír, bőrös és zsíros húsok, kókuszolaj, pálmaolaj, zsíros tejtermékek, hidrogénezett növényi olajok. Többszörösen telítetlen zsírsav források, amiket mértékkel érdemes választani: kukoricaolaj, halolajak, szójaolaj, szezámmagolaj, sáfrányolaj, gyapotmagolaj, napraforgóolaj, dió- és mogyorófélék.

Egyszeresen telítetlen zsírsavakat tartalmazó, mértékkel szintén egészséges alternatívák: repceolaj, mandulaolaj, dióolaj, olívaolaj, mogyoróolaj, avokádó, mogyoróvaj. Hasonló témájú cikkeink.